Corpulentia inkorporált kulturális tőkéje sajnálatos módon magában foglalá a' lábbeli [köznyelvi fordulattal: czipő] társaságbani levetését. Corpulentia ezért mindig ügyelt arra, hogy az üzletben egyszerű, könnyen levethető lábbelit [czipőt] válasszon magának, s ezek viselése, pontosabban levétele mindig elégedettséggel töltötte el. Sajnos, elfoglaltságai arra késztették, hogy a' Belvárosban töltött idő során sietve, olykor egyenesen futva változtasson helyet, ezért czipőjétőli [akkor tehát nevezzük így] gátlástalan megszabadulása időnként kínos helyzeteket idézett elő:

- Visszavennéd, kérlek, a czipődet?
- Hát ugyan miért, kedves barátom?
- Mert fedetlen alsó végtagjaid irtózatos aromát ontanak, elnézésedet kérem.

/ - Visszavennéd a cipődet?
- Miért?
- Mert kurva büdös a lábad. /
-- a' szerző őszinte, ámbátor egyfajta kárörömmel vegyes bocsánatkéréseivel