Gy. tegnap este a' jól végzett munka örömével zuhant az ágyba. Megpróbáltatásai viszont nem értek véget, olyannyira, hogy a' mai napon folytatódtak, miután elküldetett a' nagylelkűen szombaton is nyitva tartó Boltba kenyérért és kovászos uborkáért. Gy., miután tisztességesen megvásárolta az élelmiszereket, megpróbálta elhagyni a' Boltot, azonban váratlanul zuhogó esővel találta szembe magát. Ezért visszafordult és megkérte a' Boltot Fenntartó Hölgyet, engedné ki a' hátsó ajtón, abban az irányban talán nincs csapadék. A' Hölgy jó szívvel engedte át a' nagyon zaklatottnak látszó Gy.-t, aki valamelyest megnyugodott, látva, hogy az időjárási helyzet megfelel várakozásainak. Megköszönte a' segítséget, és elindult északi irányba, hogy megkerülje a' Boltot az otthonától elválasztó esőfüggönyt. A' Pilisbe érkezve észlelte, hogy immáron átjuthat a csapadékos zóna túloldalára anélkül, hogy megázástól kéne tartania. Amikor hazaért, közeli Rokonai megkönnyebbülve borultak a' nyakába, mert ablakaik Délre nézésének következtében nem volt tudomásuk arról, hogy Gy. súlyosan akadályoztatva volt a' hazajutásban. A' teljesen kimerült Gy. a' jóleső ebéd után lepihent, aminek során olyan mély álomba zuhant, hogy a' mai napon ismét nem volt érkezése válaszolni az általam neki küldött elektronikus postai küldeményekre.